A Vatra Romaneasca márc. 4-i gyulafehérvári nagygyűlésén éles kirohanások hangzottak el Tőkés László, Király Károly, Kincses Előd és más magyar vezetők ellen. Tőkés László politizál, ahelyett, hogy híveivel törődne, vádolta az egyik szónok a lelkész, erre zúgni kezdett a tömeg: Le Tőkéssel! /jos cu Tőkés/. A hosszúra nyúlt gyűlésen élesen elítélték a romániai magyarságot, csúfot űztek a tüntetésekből, túlzottnak találták az önálló anyanyelvi iskolák követelését, mindent szaparatizmusnak minősítettek. Nehéz a sok uszító beszédről beszámolni. /Bögözi Attila: Tessék mondani, milyen testvérek ezek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./ A Vatra programja szerint azt kívánja, hogy Erdély kulturális életének minden vonatkozásában kérjék ki a véleményét. A Vatra ""harcol azért, hogy az ország egész területén a román legyen az egyetlen hivatalos nyelv."" /Székely Újság (Kézdivásárhely), márc. 31./"
1990. április 12.
Sokat szerint a márciusi események kiváltó oka az volt, hogy Marosvásárhelyen a 28-as gyógyszertárra magyarul is kiírták a gyógyszertár szót. Valójában nem így történt. Dr. Nagy Levente, a Megyei Gyógyszervállalat igazgatója emlékeztetett: a Nemzeti Megmentési Front Maros Megyei Tanácsa január 14-én tartott ülésén közleményt adott ki: utasították az állami szerveket, ahol ez indokolt, gondoskodjanak a helységek, egységek, intézmények stb. nevének az együttélő nemzetiségek nyelvén való kiírásáról. A határozat értelmében Marosvásárhelyen január végéről /!/ március 16-ig folyamatosan a Farmacie feliratok mellé felfestették a Gyógyszertár szót is. A város többi gyógyszertáránál tehát már olvasható volt a magyar felirat. Amikor március 16-án a 28-as egységnél a munkás elkezdte festeni a feliratot, megjelent egy rendőrautó, erre egyre több ember állt meg a rendőrautó mellett. A tömeg egyszerre betört a gyógyszertárba és felelősségre vonták a bentlevőket a magyar felirat festése miatt. Az emberek összemázolták a feliratot és életveszélyesen megfenyegették a személyzetet. Kijött a helyszínre Munteanu Leila főgyógyszerész és megkérdezte: zavarja őket a kétnyelvű felirat? A válasz tagadó volt, mindössze azt kérték, hogy a feliratok ne egymás mellé, hanem egymás alá kerüljenek. Ezt a főgyógyszerész megígérte. A tömeg azonban nem tágított, egyre dühösebbek lettek az emberek. A gyógyszerészek a rendőrség segítségét kérték, de azt a választ kapták, hogy nem tudnak jönni. A tömeg követelte a magyar felirat eltávolítását, ez megtörtént. A katonaság segítségét kérték, a katonák végül kiszorították az embereket a gyógyszertárból. Körmöczki Emese gyógyszerész elmondta, hogy a feldühödött emberek fenyegették, hogy megfojtják. Sírógörcsöt kapott. Később megdöbbenve hallotta a rádióban, hogy mit mondanak a gyógyszertárban történtekről. /Bögözi Attila: Egy hír anatómiája avagy pogrom előtt Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./
1990. június 26.
Jún. 21-én Marosvásárhelyen hat marosszentgyörgyi lakos, Sütő József, Szilágyi József, Szilveszter Kiss Péter, Tóth Árpád, Lőrincz József és Puczi Béla kopaszra nyírva, csíkos ruhában állt a bíróság előtt. A vád ellenük: huliganizmus, a közerkölcs megsértése, magán- és közvagyon rongálása, ütlegelés, testi sértés. A hat személyt a marosvásárhelyi márc. 20-i pogrom miatt tartóztatták le. A fejszékkel, furkósbotokkal felszerelt hodáki és libánfalvi verőemberek szabadlábon vannak, a városvédő magyarok pedig a vádlottak padjára kerültek. A vádlottak valójában feltartóztatták a botokkal felfegyverzetteket szállító járműveket, amit tettek, jogos önvédelemből tették. A vádlók közül szabadlábon van Covaci Ioan, aki járművével két ember halálát okozta: elgázolta őket. A másik perben mindössze két személy /Berchi Alexandru és Gorea Ioan/ került a vádlottak padjára az RMDSZ székházát ostromló százak közül. A tanúként meghallgatott román férfiak azt állították, hogy puszta aggodalomból jöttek Marosvásárhelyre, békésen sétáltak, amikor kövekkel, féltéglákkal, sőt lándzsákkal dobálták őket az RMDSZ székházából. /Bögözi Attila: Marosvásárhelyi perek. Justitia kényszerzubbonyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
1990. október 16.
Nagy rendőri erőket vontak össze Marosvásárhelyen, okt. 14-én, a szobormászók bírósági tárgyalásakor. Tanúk is voltak, akik állították, hogy a fiatalok nem nyúltak a zászlóhoz. Boitan Otilia ügyésznő a cigányperek idejéről ismerős, akkor is ő képviselte a vádat. Az ügyésznő a magyar szélsőséről beszélt, ebbe illeszkednek bele az itteni fiatalok gaztettei. Felségjel megsértésének, románellenes megnyilvánulásnak minősítette a részeg fiatalok randalírozását. Hiába érveltek az ügyvédek, hogy szó sem volt a zászló letépéséről /el sem érhették volna/, a bíróság figyelmen kívül hagyta a védelem érvelését. Végül okt. 16-án bíróság felségjel megsértéséért és közerkölcs elleni vétségért két évi és hat hónapi börtönbüntetésre ítélte három marosvásárhelyi fiatalt /Nagy Csabát, Ughi Istvánt és Bálint Gyulát/, akik okt. 7-én megpróbáltak felmászni az Avram Iancu-szobor talapzatára. /Bögözi Attila: Szobormászók a törvény előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
1990. november 7.
Marosvásárhelyen okt. 31-én fellépett a budapesti EDDA együttes. Az előadásra be nem jutott tömeg hangoskodott, ablakokat tört be. Az EDDA következő, nov. 5-re meghirdetett fellépését betiltották. A betiltásban nagy szerepe volt annak, hogy a Cuvintul Liber nov. 3-i száma románellenes tüntetésnek állította be a történteket. Ezt a valótlanságot vették át a többi román lapok. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./ Bögözi Attila közölte az említett román lap nov. 3-i számából a vádaskodó, hazug, uszító cikket. A cikk szerint a tömeg a következőket kiáltozta: "Erdély a magyaroké!" "Éljen Magyarország!" "Talpra magyar!" Bögözi román eredetiben közölte a cikket, hogy össze lehessen hasonlítani Gheorghie Giurgu képviselőnek az Adevarul nov. 13-i számában napvilágot látott írásával. A képviselő szinte szó szerint megismételte a hazug, vádaskodó szöveget és ezt mondta el a parlamentben is. Valójában mindez nem hangzott el. Vajda György, a Népújság munkatársa jelen volt és határozottan leszögezte, semmiféle jelszó nem hangzott el. Mindez szomorú példa arra, hogyan terjesztik a hazugságot, a rágalmazást, hogyan növelik a nemzetek közötti feszültséget. /Bögözi Attila: Ha Marosvásárhely, akkor botrány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./
1990. november 9.
A Maros megyei RMDSZ tisztújító közgyűlést tartott. A 125 ezer tagot számláló megyei szervezet élére 45 tagú vezető testületéből 17 tagú elnökséget választottak, melynek elnöke Borbély László képviselő lett. /Bögözi Attila: Sok volt a pátosz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./
1991. június 2.
A Vatra Romaneasca Marosvásárhelyen országos értekezletet tartott /jún. 1-2./. A résztvevők egyperces néma felállással adóztak az 1946. jún. elsején kivégzett román fasiszta vezér, Ion Antonescu és az 1990. márciusi marosvásárhelyi tragikus események román áldozatai emlékének. Megválasztották az új vezetőséget, elnök: Zeno Opris, aki egyben a Románok Nemzeti Egységpártja tiszteletbeli elnöke /az eddigi elnök, Radu Ceontea, aki egyúttal a Román Nemzeti Egységpárt elnöke, tiszteletbeli elnök lett/, a másik tiszteletbeli elnök Iosif Constantin Dragan volt vasgárdista, az antiszemita, nacionalista Europa hetilap anyagi támogatója, alelnök: Iustinian Petrescu kolozsvári egyetemi tanár. A szóvivő továbbra is Carolina Ilica. A résztvevők beadvánnyal fordultak Iliescu elnökhöz, kérve, hogy "távolítassa el az országból a magyar múltra emlékeztető összes emlékművet". Hangsúlyozták, hogy küzdenek a Molotov-Ribbentrop paktum érvénytelenítéséért. Felszólították a román kormányt, hogy kényszerítsen ki a magyar kormánytól olyan nyilatkozatot, hogy nem tart igényt Erdélyre. A Vatra pontokba szedte követeléseit, ezek között szerepel, hogy utasítsanak el minden követelést a magyarság nagyobb kulturális autonómiájára és a magyar nyelvű oktatás kiszélesítésére vonatkozóan, ne engedjék a Bolyai Tudományegyetem megnyitását, ne engedélyezzék magyar konzulátus megnyitását, minden Hargita és Kovászna megyéből elüldözött románt telepítsenek vissza, amennyiben ezt megakadályozzák, az államelnök vizsgálja meg a két megyében a szükségállapot bevezetését. Biztosítsanak mindenütt székházat a Vatra Romaneascának. Az egyik Kovászna megyei Vatra-küldött követelte: a kormány tiltsa be a magyar nyelvet. - A Vatra a kettészakadás veszélyével néz szembe, nemrég ugyanis volt Kolozsváron is egy Vatra konferencia, amit ez a mostani marosvásárhelyi nem ismert el érvényesnek. /Tófalvi Zoltán: A Vatra Romanesca "határozat-csomagterve". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4., Bögözi Attila: Helyszíni tudósítás a VR országos konferenciájáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./
1992. február 12.
A választásokon Bukarest után a legtöbb külföldi megfigyelő Marosvásárhelyen járt, tapasztalataik nem minden esetben kedvezőek. Bálint-Pataki József kormányfőtanácsos és dr. Horváth József magyarországi parlamenti képviselő ? mindketten hivatalos nemzetközi megfigyelők ? felháborodottan számoltak be a sajtó képviselőinek arról, hogy a 10-es választási körzetbe alig kaptak bebocsátást, s miután ez mégis megtörtént, azt mondták nekik, hogy "üljenek a sarokba és ne pofázzanak". Arról érdeklődtek, miért nem tartják be a törvény erre vonatkozó 60. cikkelyét, ugyanis ottjártukkor össze-vissza hevertek az asztalon a még nem érvényesített, fel nem használt szavazólapok. Hasonlóan mostoha bánásmódban részesült Sandra Coliva asszony, az amerikai Republikánus Intézet képviselője. A 64-es körzetbe Csapody Miklóst, a magyar parlament külügyi bizottságának tagját Borz Partenie elnök be sem engedte. Rendellenességek több helyen voltak. Gernyeszegen 250 katona szavazott, annak ellenére, hogy az ottani egység száma a félszázat alig haladja meg. /Bögözi Attila: Az urnák árnyékában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
1992. július 15.
A Cseresznyés-per júl. 7-én meghozott ítéletének szövegét idézte a lap. Cseresznyés Pált különös kegyetlenséggel elkövetett emberölési kísérletért ítélték 10 év börtönre. Ezenkívül a marosvásárhelyi kórháznak kórházi kezelés címén 9997 lejt, a bukaresti kórháznak 20 ezre, az Egészségügyi Minisztériumnak 271 ezer lejt kell fizetni, továbbá Cofariunak általános kártérítésként Cseresznyésnek 551 ezer lejt kell kifizetnie /havonta 15 ezret/. /Bögözi Attila: Tíz év börtön egyetlen rúgásért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15. - átvette: Új Magyarország, júl. 21.
1993. február 21.
Marosvásárhelyen febr. 21-én tartotta közgyűlését a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete /RMÚE/. Eddig keveset tett ez az egyesület a mintegy ötven kiadvány 250-300 újságírója ügyében. Nincs pontos tagnyilvántartásuk sem. Elfogadták a módosított alapszabályzatot, az RMÚE székhelyét Csíkszeredából Marosvásárhelyre teszik át. Az RMÚE a magyar újságírók szakmai-alkotói és sajátos érdekvédelmi szervezete, szervezi az újságírók továbbképzését, magyar nyelvű szakmai tájékoztató közlöny megjelentetését határozták el. Megválasztották az új vezetőséget, elnök: Kántor Lajos, ügyvezető elnök: Gáspár Sándor /Marosvásárhely, rádióstúdió/, alelnökök: Ágoston Hugó /Bukarest és szórvány/, Makkai János /Közép-Erdély/, Hecser Zoltán /Székelyföld/, Stanik István /Partium/, Boros Zoltán /audiovizuális médiumok/. /Bögözi Attila: Lenni vagy nem lenni. Újságíró-közgyűlés Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23, Népújság (Marosvásárhely), febr. 23., Média (Nagyvárad), márc. 4./
1993. augusztus 20.
Aug. 20-án az RMDSZ marosvásárhelyi elnöksége tisztázó vitát kezdeményezett a Neptunfürdőn lezajlott tárgyalásokról, megjelent Markó Béla RMDSZ-elnök is. Borbély László ismételten hangsúlyozta, hogy nem volt titkos tárgyalás, nem paktáltak le a hatalommal. Markó Béla kifejtette, hogy a Neptunon megjelentek nem az RMDSZ nevében tárgyaltak, hiba volt, hogy az elhangzott ígéreteket eredménynek minősítették. A "hármak" utólagos nyilatkozataikban pozitívan értékelték a tanácskozást. Markó emlékeztetett: Romániának az Európa Tanácsba való felvétele előtt bizonyítania kell a kisebbségi kérdésben. A román korány ezt úgy szeretné elérni, hogy csak ígéreteket tegyen. Mark Béla hangsúlyozta, hogy a neptuni tanácskozás mutatja: a hatalom hajlandó leülni az RMDSZ egyes képviselőivel, de az egész RMDSZ-szel nem hajlandó tárgyalni. Az RMDSZ-en belül vannak olyan személyek, akikkel tudnak tárgyalni. Ez megosztási kísérlet, a tárgyalóknak ezt fel kellett volna ismerniük. Sütő András szerint az emberek radikálisabb s kisebbségpolitikát szeretnének. Szerinte jelenleg funkciózavarokból adódó konfliktus támadt. /Bögözi Attila: RMDSZ-vita a "hármak" ügyéről Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26, Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./
1993. augusztus 31.
Aug. 28-án Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Maros megyei választmánya, meghívták Markó Béla elnököt is. A Neptun-vita képezte a többórás megbeszélés tárgyát. Borbély László és Frunda György felszólalásaikban védték saját álláspontjukat, hangsúlyozták, hogy nem árulók. Borbély László elmondta, hogy a PER első meghívásán Domokos Géza /akkor még RMDSZ-elnök/ és ő vett részt. Azután a mostani PER-megbeszélések előtt a PER találkozót szerevezett, melyen Domokos Géza, Gálfalvi Zsolt és Rostás Zoltán vett részt. A tavaly Neptunfürdőn rendezett találkozón Domokos Géza, Tokay György és Borbély László volt jelen. A mostani marosvásárhelyi ülésen Tőkés András kifejtette Tőkés László püspök véleményét: a püspök több ízben, évek óta javasolta a román vezetőknek a kerekasztal-megbeszélést a nemzetiségi kérdésről, de erre a román vezetők nem reagáltak. Ehelyett kiválasztottak három embert és meghívták őket egy tárgyalássorozatra. Kolcsár Sándor rámutatott: Nyugat-Európa nem szereti, ha a Kelet háborog, ezért legszívesebben vakvágányra tereli a kényelmetlen embereket. Kolcsár kiemelte, a marosvásárhelyi városi körzetek egyetértenek az ügyvezető elnökség állásfoglalásával /a romániai magyarság ügyében tárgyalni csak az RMDSZ vezető szerveinek jóváhagyásával lehet, enélkül érvénytelenek a tárgyalások/. Hunyadi András szerint az egész Neptun-ügy legnagyobb szépséghibája, hogy a "hármak" nem étek el semmilyen látványos eredményt. Hunyadi nagy hibának tartja, hogy a Lármafák égetése címen megjelent válasz teljes mértékben Tőkés László ellen irányult. Szerinte a "hármaknak" nyilatkozniuk kellene: jót akartunk, de nem sikerült. - Zonda Attila visszatekintett a múltba, kifejtve, hogy a radikálisok, "más néven türelmetlenek, szélsőségesek" és a mérsékeltek "más néven megfontoltak, esetleg megalkuvók" között három éve folyik a harc. Szerinte a Neptun-ügy egy leszámolási folyamat része, a fő célpont Tokay György és a mérsékeltek. Marosi Barna szerint Frunda György és Borbély László a legeredményesebb romániai magyar politikusok közé tartoznak, majd hozzátette, Tőkés Lászlót nem szabad beárnyékolni, inkább mindnyájuknak együtt kell dolgozniuk. Markó Béla szerint a viták ellenére az RMDSZ-ben a leglényegesebb kérdésekben konszenzus van és politikai bűn az egységet feladni. /Máthé Éva, Mózes Edith: Az RMDSZ Maros megyei szervezetének választmánya kérte. A szövetségi elnök ültesse tárgyalóasztalhoz a vitázó feleket. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31., Bögözi Attila: RMDSZ-vita a "hármak" ügyéről Marosvásárhelyen. Ki "árulta" el az erdélyi magyarságot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./
1993. szeptember 8.
Szept. 4-5-én tartották Marosvásárhelyen a Kollégiumi Öregdiákok Baráti Köre szervezésében az egykori Református Kollégium - ma Bolyai Farkas Líceum - volt diákjainak világtalálkozóját. Amerikából, Ausztráliából, Svédországból, Németországból, Magyarországról és más országokból érkeztek az öregdiákok. Az istentiszteleten Gálfy Zoltán teológiai professzor szolgált. Beszédet mondott Klementisz János igazgató és Sipos Lajos, a kollégium legidősebb tanára. A Teleki Tékában megnyílt kiállításon a kollégium egykori nyomdájában készült művek voltak láthatók. Az iskolába pedig 81 író-költő, 9 szobrász és 20 festőművész - a kollégium volt diákjai - alkotásai sorakoztak. A megjelentek kopjafát állítottak a református temetőben az elhunyt tanárok és diákok emlékére. A kollégiumban beszédet mondott Nagy Győző, Marosvásárhely polgármestere, M. Kiss Pál művészettörténész, egykori kollégiumi tanár, Weszely Tibor tanár és Szőcs István író. Felolvasták a résztvevők által elfogadott Ősi magyar iskolánkért című levelet. /Bögözi Attila: Világtalálkozó Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./ A levélben összegezték a közel félezer éves kollégium jelentőségét. Ez a kollégium - akárcsak a nagyenyedi, a kolozsvári, a zilahi, a sepsiszentgyörgyi, a szászvárosi, a máramarosszigeti testvérintézmény a tudomány, műveltség erős vára volt. A kollégium az erdélyi református gyülekezetek adományaiból épült. 1990. febr. 9-én döntés született, melynek értelmében a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum - más erdélyi középiskolákhoz hasonlóan - visszanyeri magyar jellegét. Nem így történt. Marosvásárhely lakossága 1977-ben 60 százaléknál nagyobb arányban magyar nemzetiségű volt és ma, az erőszakos betelepítések után is több mint 50 százalékban magyar, ennek ellenére nincs egyetlen magyar középiskolája. Az öregdiák-találkozó résztvevői kérik az ország elnökét, az illetékes kormányszerveket, hogy tegyék lehetővé az 1990. febr. 9-én döntés érvényesítését. /Ősi magyar iskolánkért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
1993. szeptember 15.
Jeszenszky Géza szept. 17-én vidéki körútra indult, melynek első állomása Marosvásárhely volt. Tárgyalt a megyei prefektussal, Nagy Győző polgármesterrel, majd a Kultúrpalotában a helyi értelmiségiekkel és politikusokkal találkozott. Rövid beszédében utalt "az érzelmek tomboló diktatúrájára". A tolerancia és az együttélés történelmi hagyományai alapján ez a város és Erdély általában példát mutathat a térségnek és Európának. Jeszenszky találkozott az RMDSZ képviselőivel, volt a Bolyai Farkas Líceumban, ahol könyveket adott át a könyvtárnak. Megkoszorúzta az 1989-es decemberi hősök és az 1848-49-es székely vértanúk emlékművét, megtekintette a Teleki Tékát és a Vártemplomot, este Sütő Andrást látogatta meg. /Bögözi Attila: Magyar külügyminiszter a székely fővárosban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19.,Simon Ernő: Jeszenszky Géza Marosvásárhelyen. = Magyar Nemzet, szept. 18./ Marosvásárhelyen a külügyminiszter a Kultúrpalotában meghallgatott több fölszólalást. A Nagy Románia párt helyi elnöke, Adrian Moisoiu felszólalásában követelte: "Ne avatkozzon be kívülről senki Maros megye problémáiba és mi meg fogjuk találni a modellértékű Európába vezető utat." A Román Nemzeti Egységpárt helyi elnöke, Ioan Judea, aki az 1990-es marosvásárhelyi pogrom idején Marosvásárhely polgármestere volt, bírálta a magyar kormányt, majd átadta Jeszenszkynek magyargyalázó, rágalmazó művét /Tg.-Mures - cumpana lui Martie/, a magyar külügyminiszter azonban feloldotta a feszültséget. A külügyminiszer Marosvásárhelyen ellátogatott az RMDSZ helyi székházába is, majd fölkereste a Bolyai Farkas Líceumot, a Teleki Tékát, este pedig Sütő Andrást. /Bögözi Attila: Szót lehet érteni, ha van jó szándék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./
1993. szeptember 15.
Szept. 18-án Erdőszentgyörgy /gróf Rhédey Claudia sírjának koszorúzása/, Szováta, Korond, Farkaslaka, Székelyudvarhely, Fehéregyháza /koszorúzás Petőfi emlékművénél/, Segesvár a magyar külügyminiszter útjának fő állomásai. A magyar polgármestereknek is románul kellett köszönteni Jeszenszky Gézát. Szovátán például Lőrincz Pál polgármester románul mondta a köszöntőt és mellette állt a tolmács, aki fordított. /Bögözi Attila: Helyi valóság ? emberközelből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ Dorian Vasloban Hargita megyei prefektus kitért a válasz elől, adott-e utasítást arra, hogy a magyar külügyminiszterrel románul kell beszélniük a polgármestereknek, de elmondta, hogy az állam hivatalos nyelvén kell beszélni. /Gazda Árpád: A prefektus kitért a válasz elől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./
1993. szeptember 26.
Szept. 25-26-án Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. Markó Béla elnök politikai állásfoglalásában kifejtette, hogy az RMDSZ-nek autonóm politikát kell kialakítania. Az RMDSZ memoranduma "olyan elvi igénybejelentés, ami később is hivatkozási alap lehet." A Neptun-ügyről Bodó Barna politikai alelnök számolt be, a PER-ben résztvevők politikai felelősségét egyértelműnek nevezve. Tokay György és Borbély László felszólalásaikban védték álláspontjukat, az utóbbi kifogásolta, hogy megkérdőjelezték becsületességüket. Tőkés László püspök elhatárolta magát az áruló és kollaboráns jelzők alkalmazásától. Vitára szükség van, mondta, "félre kell tennünk beteges problémaiszonyunkat, konfliktuskerülő egységféltésünket", mondta. A hatalommal való egyezkedés módját tartja elhibázottnak. A tárgyaló hármak "kis lépések taktikája" legfeljebb jóhiszemű megalkuvás. Jelenleg nem bizalmas magántárgyaláson, hanem az RMDSZ memoranduma hangján, a kollektív jogok és a belső önrendelkezés elvén kell politizálni, hangsúlyozta Tőkés László. A román hatalom kis amerikai besegítéssel megtalálta a kedvére való "partnereket" a diszkriminatív politika fenntartására. Tőkés László több idézetet hozott politikusoktól, szervezetek képviselőitől. Asborjn Eide az ENSZ Emberjogi Bizottságának jelentésében "pozitív román lépésekről" számolt be, David Binder cikkére hivatkozással. A Neptun-ügy RMDSZ-résztvevőit nagy felelősség terheli. Ezután következett a hajnalig tartó vita. Az RMDSZ egyes platformjai sorra kifejtették véleményüket. A leghatározottabban, legélesebben az Erdélyi Magyar Kezdeményezés frakció fogalmazott: a hármak súlyos károkat okoztak az RMDSZ-nek, megbontották az RMDSZ egységét, majd ők vádoltak egységbontással, ezért a frakció szerint a hármaktól meg kell vonni a képviseleti jogot. A Szórvány csoport szerint a mérsékeltek és a radikálisok összecsapásáról van szó. Két határozattervezet született, egy radikális, amelyik elítélte a hármakat és javasolta, hogy a három politikust ne bízzák meg a parlamenti csoport, illetve frakciók választott tisztségeinek viselésével. A másik változtat enyhébb és csak annyi szerepel benne, hogy az RMDSZ frakciók vizsgálják felül a választott tisztségviselők alkalmasságát. Tőkés László jelezte, hogy amennyiben nem vonják le a megfelelő következtetéseket, neki kell ezt megtennie, hiszen nem ő tárgyalt a hatalommal. /Bögözi Attila: Marosvásárhelyi SZKT, 1993. szeptember. Neptun makacs szelleme. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29., 30./ A kiadott állásfoglalás szerint a PER által szervezett megbeszélésen /köztük a Neptunon/ Borbély László, Frunda György és Tokay György képviselők mandátum nélkül tárgyaltak a hatalom képviselőivel, jelentős károkat okoztak a szervezetnek. Ez lehetőséget teremtett a hatalomnak, hogy kísérletet tegyen az RMDSZ megosztására. A hatalommal való tárgyalás kívánatos formája a kerekasztal-megbeszélés. /Állásfoglalás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./ A viharos tanácskozáson a "hármak" lépését mindannyian elítélték, politikai tévedésnek minősítették, de négy frakció tiltakozása miatt a személyi felelősségre vonásuk elmaradt. /Simó Erzsébet: Az SZKT marosvásárhelyi ülése. Az RMDSZ PERe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 28./ A MISZSZ, a Szabadelvű, a Bethlen Gábor és az Erdélyi Magyar Kezdeményezés frakciók javasolták, hogy a három érintettet mentsék fel a nemzetközi szervezetekben betöltött tisztségükből, a Magyar Demokrata, a Kereszténydemokrata, a Szórvány és Partium csoportok viszont ezzel nem értettek egyet. Egyik javaslat sem kapta meg a szükséges támogatást, végül egy konszenzusos változatot dolgoztak ki. /Nagy Iván Zsolt: RMDSZ-dokumentum a neptuni találkozóról. = Magyar Nemzet, szept. 27./. Az SZKT 61:29 arányban /8 tartózkodással/ elfogadta a kompromisszumos szöveget, a kiadott állásfoglalást, viszont Tőkés László tiszteletbeli elnök és Bodó Barna politikai alelnöknek a hármakat elmarasztaló elemzése fölötti szavazást meghiúsította a testület. A polémia egyes pontjaiban Markó Béla elnök és Tőkés László nyilvánosan elhatárolódtak egymástól. /RMDSZ-tanácskozás Marosvásárhelyen. = Új Magyarország, szept. 27./
1993. november 15.
Nov. 12-től 14-ig, három napig tanácskozott az RMDSZ SZKT Marosvásárhelyen, a kisebbségi törvény tervezete volt a téma. Előzőleg tervezetet készített dr. Csapó József, a szakértő bizottság, a MISZSZ és Szilágyi N. Sándor. Ezekből dolgozták ki a végül egyhangúan elfogadott változatot Törvény a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről címmel. Alapelve az önrendelkezés és a három autonómaiszint: a személyi, a helyi és a regionális autonómia. Az autonóm közösség kifejezést fogadta el az SZKT. Az ET 1201-es ajánlás alapján alkalmazták a különböző szintű autonómiaformákat. /Bögözi Attila: Novemberi SZKT. Az otthonosság törvénytervezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ Az ülésen jelen levő román sajtó szerint ezúttal is összecsapott a "radikális" és a "mérsékelt" szárny, amit Tőkés László tiszteletbeli elnök, illetve Verestóy Attila szenátor nevéhez kapcsoltak. A végén Markó Béla elnök nyilatkozott a BBC román adásának, elmondva, hogy az elfogadott tervezet magában foglalja az egyéni és a kollektív jogokat is, kimondja az oktatási és kulturális önállóság elvét, szabályozza az anyanyelv használatát. Az ET 1201-es ajánlását vette figyelembe az RMDSZ. /(cseke): Háromnapos egyeztetés. = Magyar Nemzet, nov. 15./ A 68 szakaszból álló szöveg négy tervezetből készült el, a nemzeti kisebbségek és az autonóm közösségek megnevezést fogadtál el. /Elfogadták a kisebbségi törvény tervezetét. = Pesti Hírlap, nov. 15./ A tervezet teljes szövege: Törvénytervezet a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24., 25., 26./
1994. november 19.
Két hete írták a lapok, hogy a Maros megyei Demokratikus Koalíció /DK/ és a megyei RMDSZ kapcsolata megromlott, majd sajtóértekezleten tisztázták, hogy problémák vannak ugyan, de nem vitték kenyértörésig a dolgot. Nov. 14-én a Ziua hírül adta, hogy az RMDSZ nem jelent meg a DK-val tervezett következő találkozón. Valójában Borbély László, a megyei RMDSZ-elnök előre jelezte, hogy nem tudnak eljönni. A megyei DK - az RMDSZ megkérdezése nélkül - több pontba foglalta az együttműködés alapelveit, ezek között szerepel a közös választási lista, a román nemzeti jelképek használata. A DK is beállt a nacionalista erők közé? - kérdezi Bögözi Attila. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19-20./
1996. július 17.
Smaranda Enache sajtónyilatkozatban közölte: a sajtóból értesült arról, hogy az SZKT júl. 13-i ülésén a neve is szóba került az elnökjelölt megválasztásánál. Hangsúlyozta, hogy nem bízott meg senkit azzal, hogy őt jelöljék. /Sajtónyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./ Borbély Imre RMDSZ-képviselő ugyancsak sajtónyilatkozatában tisztázta, hogy az SZKT ülésén ő javasolta, hogy az RMDSZ elnökjelöltje Smaranda Enache legyen, miután előzetesen megnyerte az érintett szóbeli beleegyezését. / Sajtónyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./ Ugyanebben a számban Bögözi Attila kifejtette: Borbély Imre félrevezette az SZKT-t, amikor azt állította, hogy rendelkezik Smaranda Enache beleegyezésével a jelölésébe, ezért szerinte Borbély Imrének le kell vonni a konzekvenciát és politika helyett vissza kell térnie eredeti foglalkozásához. /Bögözi Attila: Lehull a lepel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./
1996. augusztus 18.
Aug. 18-án Marosvásárhelyen, a főtéren felavatták Emil Aurel Dandea volt marosvásárhelyi polgármester szobrát. Az ünnepségen Fodor Imre polgármester magyarul is elmondta beszédét. Erre a jelen levő Funar pártelnök azzal kezdte rendreutasítását, hogy Fodor Imre olyan nyelven beszélt, amelyet senki sem ért. A magyarellenes uszításból nem maradt ki dr. Zeno Opris, a Vatra Romaneasca elnöke sem, aki a magyarokat egyenesen az anyaországba utalta. Volt viszont jóérzésű ember is - Dan Lazarescu képviselő - aki azonnal visszautasította ezt az uszítást. /Bögözi Attila: Avatóünnepség - Funar-kirohanással. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./
1996. augusztus 18.
Aug. 18-án Marosvásárhelyen, a főtéren felavatták Emil Aurel Dandea volt marosvásárhelyi polgármester szobrát. Az ünnepségen Fodor Imre polgármester magyarul is elmondta beszédét. Erre a jelen levő Funar pártelnök azzal kezdte rendreutasítását, hogy Fodor Imre olyan nyelven beszélt, amelyet senki sem ért. A magyarellenes uszításból nem maradt ki dr. Zeno Opris, a Vatra Romaneasca elnöke sem, aki a magyarokat egyenesen az anyaországba utalta. Volt viszont jóérzésű ember is - Dan Lazarescu képviselő - aki azonnal visszautasította ezt az uszítást. /Bögözi Attila: Avatóünnepség - Funar-kirohanással. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./
1996. december 18.
Bonyha község múltját a helybeli Benczédi Albert tiszteletes kutatja, kéziratban van monográfiája, kár, hogy nem jelent meg, állapította meg Bögözi Attila. Bonyhához tatozik egy kicsi falu, Bernád, ma már csak néhány ház jelzi az egykori falut. Református temploma is volt, mely a háborúban megsérült. Mindössze 25 főre fogyatkozott 1945-re a lélekszám, ezért engedélyt kaptak, hogy lebontsák a templomot. Idén aug. 6-án emléktáblát állítottak a templom helyére: "E helyen állt a bernádi ref. templom 1735-1945". Bonyha református egyházközsége elhatározta, hogy a környék tanulni vágyó ifjainak otthont épít. Ezért nyílt levéllel fordultak mindazokhoz, akik segíteni tudnak, hogy környék falvaiban élő magyar gyermekeket összegyűjtsék, biztosítsák számukra az anyanyelvű oktatás lehetőségét. /Bögözi Attila: A segítség lehet: pénzbeli vagy építőanyag. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./
1998. május 13.
Hollanda Dénes professzor /sz. Kézdialbis, 1939. febr. 28./ a marosvásárhelyi Műszaki Egyetem dékánja, a műszaki tudományok doktora, 12 egyetemi jegyzet és több mint 90 szakdolgozat szerzője. Tanulmányai román, magyar, német és angol nyelven jelentek meg. "Életem céljának tekintem egy önálló magyar nyelvű egyetem felépítését" címmel terjedelmes interjúban számolt be terveiről. Hollanda Dénes felvázolta életútját, majd rátér az egyetemalapításra vonatkozó elgondolásának előzményeire. 1990. januárjában elérte az egyetem szenátusában, hogy a mérnökképzés magyar és román nyelven történjen, azonban a márciusi marosvásárhelyi események után nem engedélyezték, hogy a kétnyelvű oktatás meginduljon. Megalalkult az önálló magyar egyetemért küzdő Bolyai Társaság, melynek ő is tagja volt. Azonban Hollanda azt látta, hogy a tervezgetésen kívül nem történik semmi, ezért úgy látta, neki kell fogni egy önálló magyar egyetem építéséhez. Azután jött a Marosvásárhelyen megalakítandó Aranka György Egyetem terve, de ebből sem lett semmi. Mindez megerősítette Hollanda Dénest abban, hogy lépni kell. Marosvásárhelyen, minden feltétel adott az egyetem létrehozásához: megvan a tanári kar mind az orvosi, mind a műszaki karra, Bocskai István professzor, a Fogászati Klinika vezetője is pártolja elgondolását, egyedül az anyagi háttér hiányzik, ezért hozta létre az alapítványt. A vásárhelyi egyetemalapítás nem keresztezi a Kolozsváron létrehozó tudományegyetem létrehozására vonatkozó terveket, ezért Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke és Markó Béla is támogatja a tervet. Az professzor elmondja, nem számítanak az állam segítségére, a szükséges pénzalapok megteremtésében viszont igen bíznak a világmagyarság és az erdélyi magyarok adakozó szándékában; "Régebb minden falu képes volt közadakozásból egy, s ha kellett, akár két templomot is építeni. Remélem a XXI. század hajnalán képes lesz a világ magyarsága annyi pénzt összeadni, hogy az egyetemet felépíthessük" - állapította meg Hollanda Dénes. /Bögözi Attila: Marosvásárhelyi beszélgetés Hollanda Dénes professzorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./
1998. október 3.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ okt. 3-án Marosvásárhelyen tartott rendkívüli ülésén 59 igen szavazattal 37 nem szavazat ellenében úgy döntött, hogy hatályon kívül helyezi a kormányból való kilépéssel kapcsolatos eddigi határozatait. A testület ugyanakkor fenntartotta azt a jogot, hogy bizonyos meghatározott feltételek esetén az SZKT ismét felülbírálja az RMDSZ koalíciós részvételét. A határozat szerint az RMDSZ koalíciós szerepvállalását az általános reform megvalósításától, a kisebbségi jogok törvénybe iktatásától, valamint a vonatkozó kormányhatározatok gyakorlatba ültetésétől teszi függővé, a koalíciós együttműködés elengedhetetlen feltétele az anyanyelvű oktatásban szerzett jogok törvénybe foglalását. Az RMDSZ továbbra is következetesen ragaszkodik saját programja megvalósításához, nem mond le a kolozsvári központú önálló állami magyar tannyelvű egyetem létrehozásáról. Az SZKT-n Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a testületet az RMDSZ Operatív Tanácsának szept. 30-i üléséről. A testület az SZKT előző ülésén hozott döntésének megfelelően a kormánykoalícióból való kilépés módozatairól tárgyalt. Döntést nem hoztak. A szintén aznapra összehívott kormányülésen ugyanis határozat született egy Petőfi-Schiller elnevezésű magyar-német egyetem létrehozására. Markó szerint az Operatív Tanács úgy értékelte: noha az RMDSZ-szabta a feltételek, amelyeknek teljesülése nélkül az RMDSZ nem tudja további kormányzati szerepvállalását elképzelni, nem teljesültek, a kormány ajánlata olyan pozitív intézkedés, amely indokolttá teszi a rendkívüli SZKT összehívását. A testületnek arról kell tehát dönteni: fenntartja-e szeptember 5-i döntését, vagy felülbírálja azt. Markó Béla fontosnak minősítette a magyar-német egyetem létesítésére vonatkozó kormányhatározatot, mivel egyetemet véglegesen létrehozni csak törvénnyel lehetséges. Véleménye szerint ez a határozat azt fejezi ki, hogy a kormány és a koalíció előre akar lépni, ami az anyanyelvű felsőfokú oktatást illeti. "Illúziókban azonban továbbra sem ringathatjuk magunkat" - mondta Markó. Takács Csaba ügyvezető elnök egyetértett a Smaranda Enache és Gabriel Andreescu levelében megfogalmazottakkal, amelyben a két ismert román közéleti személyiség felhívta az SZKT figyelmét: amennyiben elfogadják a magyar-német egyetemet, ország-világ előtt bizonyságot tesznek tárgyalókészségükről, racionalitásukról. Tőkés László tiszteletbeli elnök szerint a magyar-német egyetem létesítésére elrendelő kormányhatározattal érdemben semmit sem változott a helyzet, ami a 36-os sürgősségi kormányrendeletet, illetve a Kolozs megyei képviselők, majd a képviselőházi frakció által benyújtott törvénytervezetet illeti a magyar egyetem létrehozására vonatkozóan, nem is beszélve az 500000 aláírással ellátott tanügyi törvénytervezet sorsáról. Cseberből vederbe kerültünk, állapította meg Tőkés László. "Úgy látszik, állandóan "a minimumnak a további minimalizálása felé haladunk, és ezt nevezzük kompromisszumkészségnek" - mondotta a püspök. Tőkés László szerint ennek az úgymond "kéznyújtásnak" az elfogadásával az RMDSZ nem tesz mást, mint ismét "mentőövet" dob a román kormánynak. Tőkés László azt javasolta: halassza el az SZKT a döntést még egy héttel, addig pedig legyen széles körű társadalmi vita tárgya a kilépés témája. Kötő József ügyvezető alelnök, oktatási államtitkár szerint az egyetemalapításra vonatkozó kormányhatározat - amennyiben a kormány valóban komolyan gondolja - jó lehetőség arra, "önálló magyar állami tudományegyetem megvalósításához, kiépítéséhez hozzáfogjunk", ugyanakkor pedig megoldást is nyújt az igen bonyolult akkreditációs problémákban. Verestóy Attila szenátor a kormányban maradást szorgalmazta, hasonlóképpen Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, Dézsi Zoltán prefektus, Frunda György szenátor, Borbély László államtitkár és mások is. Borbély Zsolt Attila szerint "alig-mézes-madzag" a kormány ajánlata, a lényege: bármi legyen, csak ne az, amit az RMDSZ kér. Ha most maradunk, abból a partnerek azt a következtetést vonják le, hogy velünk bármit "le lehet nyeletni", szögezte le Borbély Zsolt Attila. Csapó I. József szenátor kijelentette: a szeptember 5-i SZKT-döntésben meghatározott feltételek nem valósultak meg, az RMDSZ-nek tehát nincs helye a kormányban. Igenis, jogunk van az állami költségvetésből támogatott önálló magyar egyetemre! - mondotta. Katona Ádám hangsúlyozta: a magyar-német egyetem igenis alternatívája az önálló, magyar egyetemnek! Szerinte "mi a magunkét kérjük vissza, azt, amit 1919-ben szuronyokkal vettek el tőlünk". Katona Ádám kifejtette, hogy az RMDSZ-ben három hónapon belül tisztújításra van szükség. Bucur Ildikó, Somai József és Kónya-Hamar Sándor egybehangzóan azt vallották, hogy az RMDSZ hívja vissza két miniszterét és államtitkárait mindaddig, amíg a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet a parlament nem szavazza meg eredeti formájában. Markó Béla a szavazás előtt összegezte a vitát. Kifejtette, hogy a magyar-német egyetemre vonatkozó határozat nagyon kevés és nagyon ingatag, de az első jogi intézkedés, amely arra mutat, hogy van akarat a koalícióban a negatív folyamatot megállítani. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 5., Bögözi Attila: Maradtunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5., Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 5./ A 11 órás vita után a testület 59 mellette és 37 ellene leadott szavazattal az RMDSZ kormányon maradása mellett döntött. Az SZKT elfogadta az erre vonatkozó Határozatot, valamint egy Nyilatkozatot a szeptember végén lezajlott szlovákiai választások eredményével kapcsolatban. Határozat: A Szövetségi Képviselők Tanácsa rendkívüli ülésén megvizsgálta a szeptember 30-án a Petőfi-Schiller egyetem tárgyában elfogadott kormányhatározat következtében előállott politikai helyzetet, és a következőket határozza: 1. Hatályon kívül helyezi a kormányból való kilépéssel kapcsolatos határozatait. 2. Koalíciós szerepvállalását a kormányprogramban foglaltak szellemében, az általános reform megvalósításától, a kisebbségi jogok törvénybe iktatásától, valamint a vonatkozó kormányhatározatok gyakorlatba ültetésétől teszi függővé. 3. A koalíciós együttműködés elengedhetetlen feltételének tekinti az anyanyelvű oktatásban szerzett jogok törvénybe foglalását, az 1998. szeptember 30-i 687-es kormányhatározat előírásainak megvalósítását és a helyhatósági törvény módosítását a 22/1997-es sürgősségi kormányrendeletnek megfelelően. 4. Az RMDSZ továbbra is következetesen ragaszkodik a saját programja megvalósításához, tehát nem mond le a kolozsvári központú önálló állami magyar tannyelvű egyetem létrehozásáról. Felszólítjuk a koalíció minden politikai pártját, hogy ebben a nehéz gazdasági és politikai helyzetben tanúsítsa azt a határozottságot és következetességet, amely elengedhetetlen a kormányprogram megvalósításához szükséges reform véghezviteléhez, valamint a kormány belföldi és külföldi hitelének megerősítéséhez. Az előbbiekben megszabott feltételek be nem tartása esetében az SZKT felülbírálja az RMDSZ koalíciós részvételét. Nyilatkozat: A Szövetségi Képviselők Tanácsa megelégedéssel vette tudomásul a szeptemberi szlovákiai választások eredményeit, amelyek lehetővé tették a szlovákiai demokratikus pártok kormányra jutását. Bízunk abban, hogy az újonnan alakuló kormánykoalíció vezetésével Szlovákia visszatér a közös Európa felé vezető útra, és teljesíteni fogja az Európai Unióhoz való csatlakozás politikai feltételeit, beleértve a nemzeti kisebbségek jogainak garantálását és tiszteletben tartását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 5. 1340. sz./
1999. február 13.
Febr. 13-án Nyárádszeredában harmadik állomásához érkezett az RMDSZ-en belüli Fórum mozgalom. A Fórum mozgalom kezdeményezője, Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta: politikai opcióként artikulálódik az, amit eszmei szinten hirdettek meg. A tiszteletbeli elnök sajnálkozott, miért kellett akkora hűhót csapni, annyi akadályt állítani e fórum elé, hiszen végeredményben ma már bárki láthatja: nem kívülálló erőként jelentkezett a Fórum, hanem mindenkoron ragaszkodott a szövetségi keretekhez. Tőkés Lászlón kívül Toró T. Tibor és Izsák Balázs tartott előadást. Toró Politikai felelősségvállalás és alternatíva címmel járta körül az RMDSZ közösségi szerepvállalását. Szerinte egy csapat, amikor közösséget képvisel, soha nem vághat alternatíva nélkül a politikai szerepvállalásnak. Az alternatívanélküliség rossz politika. Saját erőinket kell mozgósítanunk a közösség ügyei érdekében, amit sajnos, az elmúlt két évben, a kormányzásra összpontosítva elmulasztottunk - vélte Toró T. Tibor. Izsák Balázs Elintézés vagy intézményes garanciák című elemzésében azt fejtegette, hogy az RMDSZ területi szervezeteit nem egyszer éri bírálat az országos vezetés részéről, mert nem elég hatékonyak a helyi szintű koalíciós tárgyalások. A kérdéskört kezdetben indokolatlan, művi titokzatosság lengte körül, majd a hamis információk tömkelege következet. Ha tisztán akarunk látni, akkor a diplomatikus szótekerés helyett ki kell mondanunk az igazat: az ún. "koalíciós tárgyalás" rendszerváltást takar-e a választói elvárásoknak megfelelően, vagy csak a konc elosztását, s a színfalak mögötti, de már színfalakat is feldöntő és letépő balkáni pankrációt a húsosfazék körül. /Bögözi Attila: Csernátonnál se több, se kevesebb. Negyedik nekifutásra sikerült. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform nevében dr. Bartha András Nyílt levelet olvasott fel, amelyet az aláírók dr.Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő ügyében Románia belügy- és külügyminiszteréhez intéztek. Először az Iliescu-rendszer, a Vacaroiu kormány nyilvánította persona non gratának dr. Eva Maria Barkit. Az Iliescu-rezsim ugyanakkor, 1994. október 6-án minősítette Románia közellenségének Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, az Erdélyi Magyar Kezdeményezést, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformját, Katona Ádámot, az EMK platform elnökét, valamint dr. Csapó József szenátort, az RMDSZ autonómia tervezetének kidolgozóját. Másodszor pedig 1998 októberében a volt belügyminiszter, Gavril Dejeu egy diktatúra-korabeli törvényre (25/1979. dec. 17) hivatkozva tiltotta ki újabb három évre Románia területéről dr. Eva Maria Barkit, akinek az önrendelkezésről kifejtett gondolatai összhangban vannak az ezredvégi európaisággal, és nem veszélyeztetik egyetlen ország, így Románia érdekeit sem. A levél aláírói kérik Barki asszony kitiltásának haladéktalan feloldását. Katona Ádám a Magyar Köztársaság kormánypártjaihoz írt nyílt levelét olvasta fel. Levelében azt kérte, hogy - az 1998. szeptember 12.-i alsócsernátoni fórumon is támogatólag elfogadott - alábbi kérésüket a soron következő magyar-magyar csúcstalálkozón napirendre tűzni szíveskedjenek: biztosítson a Magyar Köztársaság kormánya védőhatalmi státust a jelenlegi magyarországi határokon kívül élő valamennyi magyar számára. - Katona Ádám, az EMK elnöke, és még néhányan az emlékezetes alsócsernátoni polgári fórum szereplői közül idézést kaptak a brassói táblabíróság ügyészéhez. Törvénysértő módon a brassói ügyészség nem tüntette föl, hogy milyen ügyet is rejt a 311/P/1998-as számú "Dosar penal. Katona Ádám beszélt az Agache-féle kézdivásárhelyi 89-es rendőrgyilkosság ügyéről, amelyben harmadszor is elhalasztották az ítélethozatalt, ami súlyos bírói hiba. A bíróság nem adott lehetőséget a védőtanúk meghallgatására, ami szintén súlyos jogi vétség. Mindezek mellett közismert az 1990. jan.4-i elnöki kegyelmi dekrétum, melyet az oroszhegyi és zetelaki ügyet kivéve mindenhol alkalmaztak. A vádlottak felkérésére az ügy monitorizálását vállalta az EMK. Hasonlóan cselekedett a Magyarok Világszövetsége is, melynek küldöttgyűlése egyöntetű szavazással fölvállalta ezen ügy nemzetközi szintre emelését. Tőkés András tömör hozzászólásában kimondta: Nem lehetünk lojálisak a börtönünkhöz. Az erdélyi magyarság ragaszkodik anyanyelvéhez, akárcsak az erdélyi románság. Bardóczy Csaba Székelyudvarhelyről az követelte, hogy az RMDSZ hívja vissza, vonja felelősségre és büntesse meg a Verestóyék csapatát, Borbély Zsolt Attila pedig az autonómiának akár konfliktusok árán való megteremtése mellett tette le a garast. Tőkés László püspök a fórumról elmondta, hogy a fórum kezdeményezés elérte a célját. Erjedési folyamatot indított el. Nyárádszeredában határozat született arról is, hogy a kongresszusig minden hónapban tartanak hasonló jellegű fórum-találkozót, a legközelebbit éppen a Szilágyságban. /Bögözi Attila: Csernátonnál se több, se kevesebb. "Nem lehetünk lojálisak a börtönünkhöz" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./ A fórumon mintegy 300-an voltak jelen. Tőkés László kifejtette, hogy a fórumok mozgalommá nőttek ki. Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-elnök úgy látja, "az RMDSZ-kormányzás" zsákutcába vezet: "Élni kell a mást csinálás alternatívájával, nyilván másokkal, mint a jelenlegi vezetés". A Népújság nehezményezte azt, hogy a "mást csinálás" mit is jelent valójában, a fórumon nem lehetett megtudni. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./ A fórumon felolvasták a nemrég balesetben elhunyt szovátai Bíró István dolgozatát. Bíró hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság gazdasági és anyanyelvi elsorvasztása ma is folytatódik: az ortodox templomok és püspökségek egyre nagyobb teret hódítanak Székelyföldön, a székelyudvarhelyi Cserehát ügye megoldatlan, Sepsiszentgyörgyön laktanyákat hoznak létre, miközben a kisebbségi magyarság a túlélésért küzd. /Gergely László: Alsócsernátontól Nyárádszeredáig. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), febr. 19-25./
1999. március 2.
A múlt hét végi marosvásárhelyi SZKT végül mégsem az utolsó a kongresszus előtt - határozott febr. 28-án a testület, április 18-ban jelölve meg a következő SZKT időpontját, a helyszínről viszont nem döntöttek. Alapszabályzat-ellenesnek ítélt döntés miatt mondott le febr. 28-án az SZKT-n Bodó Barna és Somai József az SZKT állandó bizottsága alelnöke és titkára. Õk ugyanis 1998. október 20-án beadvánnyal fordultak az RMDSZ Szabályzat-felügyelő Bizottságához. Mint ismeretes, az SZKT október 3-i, rendkívüli tanácskozásán tárgyalta az RMDSZ további kormányban maradását, illetve kilépését. Akkor három javaslat volt: a kolozsvári megyei szervezet kilépést indítványozott; Szilágyi Zsolt képviselő a bennmaradást újabb határidős feltételekhez kötötte javaslatában; az Ügyvezető Elnökség a Petőfi-Schiller egyetemre vonatkozó kormányhatározat miatt a kormányban maradást javasolta. A név szerinti szavazás elvi kérdésre vonatkozott: a bennmaradásra. A szavazat ennek értelmében csak igen, illetve nem lehetett. Ez a kérdésfeltevés viszont az SZKT kétharmados támogatottságát feltételezi, az alapszabályzat szerint. Az ismert 59-37 eredményű, név szerinti szavazás nem elegendő tehát a kilépés-bennmaradás kérdésének eldöntésére - érveltek október 20-i beadványukban Bodó Barna és Somai József és hangsúlyozták: a fentiek értelmében az október 3-i SZKT-döntést nem tekinthetik a kormányzati szerepvállalás kérdésében érvényesnek. Kérték a Szabályzatfelügyelő Bizottságot, foglaljon állást a jelzett kérdésben. Ez meg is történt, mint ahogy azt a Szabályzat-felügyelő Bizottság 1/1998-as határozata tanúsítja, mely szerint a SZFB megalapozottnak tekinti a Bodó Barna és Somai József által előterjesztett beadványban foglaltakat, s az Alapszabályzat 47. szakasza értelmében, formai és eljárási szempontból alapszabályzat-ellenesnek minősíti az SZKT-nak a kormányzati szerepvállalás tárgyában hozott szeptember 5-i és október 3-i határozatát. A határozat ellen fellebbezésnek van helye, melyet két, soron következő SZKT lejártáig lehet előterjeszteni. Bodó Barna és Somai József február 23-án élt is e fellebbezési jogával. Bodó Barna és Somai József lemondó nyilatkozata így rögzíti a tényeket: az SZKT 1999. február 28-i tanácskozásán az SZFB elnöke ismertette a helyzetet, vagyis hogy fellebbezést nyújtottunk be a testülethez, de az SZKT nyilvánossága előtt nem azt jelentette be, ami a határozatuk lényege, hogy indítványunkat elfogadta, hanem azt, hogy elutasította azt. Nyilvánvalóan valótlan és tendenciózus kijelentését másodszori hozzászólásában sem igazította ki. A SZFB elnöke, Markó Attila eljárása minősíthetetlen. /Bögözi Attila: Mégsem volt az utolsó SZKT a marosvásárhelyi! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
1999. március 20.
Márc. 20-án tartotta VII. küldöttközgyűlését a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Szovátán, a Teleki Oktatási Központban. Kinevezték az autóbalesetben elhunyt Bíró István, az RMPSZ főtitkára utódát, Burus Siklódi Botondot, a csíkszerdai Apáczai Csere János Pedagógus Ház igazgatója személyében. A közgyűlésen véglegesítették az 1999-es Bolyai Nyári Akadémia programját. A pedagógushiány részleges pótlásaként a szövetség támogatta az Esterházy Károly Tanárképző Főiskola /Eger/ keretében folyó angol, földrajz, biológia szakos távoktatásos tanárképzést. Idén 32 hallgató szerzett főiskolai diplomát. A Jászberényi Tanítóképző Főiskola és a Kőrösi Csoma Sándor Főiskola /Békéscsaba/ távoktatásos végzős évfolyama készül államvizsgára. - A tanárok várták a tanulók túlterheltségét megszüntető kerettantervet, ehelyett egy merev, a kisebbségek számára elfogadhatatlan kerettantervet. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke aggasztónak találta, hogy a szakmai szervezetek elkülönülnek az RMDSZ-en belül. Az intézményépítés megindult, alakul a kollégiumi rendszer Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson és Szatmárnémetiben, viszonylag elfogadható módon a főiskolai tanítóképző rendszer is. /Bögözi Attila: Az RMPSZ VII, küldöttközgyűléséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./
1999. április 26.
Ápr. 23-án Marosvásárhelyen, a Bernády Házban ülésezett a legutóbbi SZKT-döntés alapján a Markó Béla szövetségi elnök által összehívott, kongresszus előtti RMDSZ- egyeztető kerekasztal, melyen jelen voltak a SZET-, ÜE-, SZKT- elnökök, a területi szervezetek elnökei, pártok, platformok vezetői, valamint az alapszabályzat- és a programmódosító bizottságok tagjai. Több elvi kérdésben született döntés. Ilyen például az SZK-SZET viszonya. Úgy döntöttek, hogy megmarad mind a két testület, viszont évente legalább egyszer közösen üléseznek. Ezen kívül a SZET tagjai megfigyelői státusban, tanácskozási joggal vehetnek részt az SZKT ülésein. - Maradt a korábbi szabályzat, hogy a szövetségi elnököt a kongresszus választja meg. A képviselők, szenátorok kijelölése előválasztásokon történik, s ahol nincsenek ilyen előválasztások, ott viszont az SZKT meg az OT is beleszólhat a jelölésekbe, épp azért, hogy ne csak egy szűk körű testület döntése nyomán történjenek a jelölések. Az Operatív Tanács (OT), a jövőben állandó testületként fog működni, de csak időszakonként ül össze. A tiszteletbeli elnöki funkció megmarad, viszont a kerekasztal megerősítette azt a két alapszabályzati passzust, amely előírja: az RMDSZ legfelsőbb képviseletét a szövetségi elnök látja el, és ő ad mandátumot a tisztségviselőknek, hogy a szövetséget képviseljék. Ezenkívül minden RMDSZ- tisztségviselő számára a testületi döntések - SZKT, OT - kötelezőek. /Bögözi Attila: Lépés egy összetartó kongresszus felé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
1999. július 31.
Emlékezetes volt az idei Petőfi ünnepségsorozat, mely a költő halálának 150. évfordulóján július 31-én Fehéregyházán a Múzeum kertben teljes alakú Petőfi szobor leleplezésével teljesedett ki. Ezt megelőzően Maros megye szerte rangos rendezvényeken idézték fel a költőóriás alakját, életművét. Július 27-én Marosvásárhelyen a Kultúrpalota kistermében a Szabadság, szerelem című megemlékezésen Petőfiről Bölöni Domokos író és Nagy Miklós Kund lapszerkesztő beszélt. Július 29-én szintén Marosvásárhelyen, a Bernády téren az 1848-as forradalomra és szabadságharcra, valamint Petőfire emlékezve a költő arcképével domborművet avattak fel, melyet a budapesti Puskás Jenő szobrászművész készített, s mely Szokai Imre Márton magyar állampolgár ajándéka Marosvásárhelynek. Segesváron a háromnapos ünnepi program július 30-án a Petőfi Emlékhelyek 15. Találkozójával kezdődött. Dr. Oláh Pál a kiskunfélegyházi Petőfi Múzeum igazgatója, a magyarországi Petőfi Sándor Társaság elnöke elmondotta, hogy ez alkalommal első ízben került sor az anyaország határain kívül Petőfi- emlékhely találkozóra. Dr. Mircea Popa, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára vette számba a Petőfi örökség román vonatkozásait, Kozma Dezső bölcsészkari professzor a költő kultuszáról értekezett, Dávid Gyula író, egyetemi tanár pedig sajnálkozva állapította meg: tapasztalata szerint Petőfi költészetének mondanivalója eléggé kiesett a köztudatból. Júl. 31-én Fehéregyházán ökumenikus istentiszteletet tartottak, melyen történelmi egyházaink elöljárói hirdették az igét. Délben kezdődött a Múzeum Kertben az ünnepi megemlékezés, melyen részt vettek Martonyi József, a magyar kormány külügyminisztere, Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezetője, Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Eckstein-Kovács Péter, kisebbségügyi miniszter, Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, RMDSZ-es államtitkárok, szenátorok, képviselők, prefektusok, PEN-klubosok, jelen volt továbbá Sütő András író, Kányádi Sándor költő, Ana Blandiana költőnő, a püspök, hazai meg az anyaországi közélet számos jeles képviselője. A több ezres ünneplő sokaság előtt Gábos Dezső, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vezetője nyitotta meg az ünnepséget. Ünnepi beszédet mondott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az egész alakos Petőfi szobrot, Kiskunfélegyháza ajándékát Ficsur József polgármester hozta el Fehéregyházára. Hámori József miniszter hangsúlyozta: nem véletlen, hogy ez a 150 évfordulóhoz illő megemlékezés szándéka egybeesett kormányzati, önkormányzati szinten és egybecsengett a civil közösségek, polgárok akaratával határokon innen és túl. Petőfi nélkül mások lennénk mint nemzeti közösség. Ezért van róla annyi utca elnevezve, ezért van ott az emlékműve mindenütt, és ezért marad ő a mi szívünkbe addig, amíg a világon magyar ember él. Csoóri Sándor a Magyarok Világszövetsége elnöke, valamint Dávid Ibolya miniszter asszony nevében is Patrubány Miklós, a VET elnöke lépett az ünnepi emelvényre. Szabadok vagyunk-e? - tette fel a kérdést Patrubány Miklós. Semmiképpen nem teljes a szabadságunk, jelentette ki. Elég, ha az 1989-es pekingi nagy diáktüntetésekre gondolunk. És amikor a harckocsik rájuk törtek, akkor a kínai egyetemisták ajkukon szabadság, szerelem e kettő kell nekem kezdetű Petőfi vers kínai fordításával mentek a halálba. Szinte egész Kínában ismerik ezt a verset. Egy tízmilliós nép költője egy egymilliárdos nép szabadságeszményévé vált. Ez pedig legméltóbb és legdicsőségesebb kiteljesedése Petőfi vágyának: a világszabadságnak. A román kormány nevében Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. Ezután került sor a szoboravatásra. Miután lehullt róla a lepel, a szobrot történelmi egyházak püspökei áldották meg és ugyancsak ez alkalommal nyílott meg a teljesen felújított Petőfi Emlékház is. /Bögözi Attila: Petőfi halálának 150. évfordulója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./
1999. augusztus 3.
Júl. 31-én Marosvásárhelyen, a fehéregyházai Petőfi-ünnepség után fórumot tartottak, melyen Martonyi József külügyminiszter és Hámori József a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezetője marosvásárhelyi üzletemberekkel, értelmiségiekkel, a helyi politikai és közélet képviselőivel találkozott. Marosvásárhelyen az Illyés Közalapítvány többek között jelentős támogatást nyújtott a Teleki Téka renoválására, a kulturális tárca pedig támogatta a Nemzeti Színházat, a Bábszínházat, a megyei könyvtárat, s közreműködött abban is, hogy a budapesti Nemzeti Színház Marosvásárhelyre elhozhassa Sütő András A balkáni gerle című darabját - hangzott el fórumon. A fórumon Martonyi a magyar kormány nemzetpolitikájáról, a magyar-magyar állandó értekezletről, a koszovói válság rendezésének esélyeiről és természetesen itt is bukaresti tárgyalásairól beszélt. Hámori József elmondotta azt is, hogy a magyar kormány külön keretet fordít a határon túli szellemi örökség finanszírozására, melynek 1999-re elkülönített összege mintegy 200 millió forint. A két tárca hároméves közös munkatervet írt alá, melynek keretében már hozzáláttak az erdélyi műemlékek felméréséhez és rekonstrukciójához. /(Bögözi Attila): Nemzetpolitika és kulturális örökség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./
